2016. szeptember 15., csütörtök

Mária hét fájdalmának ünnepe.

A Boldog Szűzanya beszél egy szent áldozó misén a tridenti rítusban V. Pius szerint az ő hajlandó, engedelmes és alázatos eszköze és lánya Anne által.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Ma méltó szent áldozó misén ünnepeltük Mária hét fájdalmának napját V. Pius szerint.

Ma, ünnepén szólal meg az Asszony: Én, ti legkedvesebb mennyei Anyátok, most és e pillanatban beszélek Ti hozzátok, a hajlandó, engedelmes és alázatos eszközem és lányom Anne által, aki teljesen akaratom szerint cselekedik és csak azokat a szavakat ismételgeti, amelyek ma tőlem származnak.

Szeretett kis nyájam, szeretett követők és szeretett zarándokok közelről és távolról. Mind ti hívatva vagytok ma arra, hogy hajlandóan vállaljátok a kereszteteket.

Én, ti legkedvesebb Anyátok, már elébb viseltem a kereszthettek előtt, a legsúlyosabbat. Soha nem mérhetitek fel az fájdalmat, amely átlyukasztotta szívemet, amikor Fiúm, Jézus Krisztus, hogy megváltja egész emberiséget, kifeszítették a keresztre. Én, mint anya, ki kellett érzem a legnagyobb fájdalmat.

De ti, szeretett Mária gyermekeim? Nem viszeltek-e mind ti egy különösen nehéz keresztet? Nem túl nehéz-e néha még emberi mércével is a kereszthetitek, hogy olykor elvontatja tőletek az alvást? Csak akkor jók, szeretett gyermekeim, mert Mária gyermekei a kereszt követői. Fiúm, Jézus Krisztus, már előbb viselte a keresztetek előtt mindnyájatokét. Ő érezte meg tiértök a legnagyobb fájdalmat. Én, mint anya és közcselekedő, is éreztem ezt a fájdalmat.

Nagyon nehéz mindnyájatoknak élni ezen modernista egyházat, ahogy összedőlött földön fekszik. Szerett volna látnom, szeretett Mária gyermekeim, ha csak ez igaz katolikus egyház végül előtérbe kerülne és ezt az egyházat tiszteletben részesítenék. Miért nem ünnepelnek még ma is ezt a valódi áldozó misét tridenti rítusban, holott a papok tudják, hogy tévednek. A idő még nem teljesült. A papok még zavarba vannak.

Igen, szeretett gyermekeim, a papok elvesztették eszüket. Ez az utolsó idők vége.

Fiúm, Jézus Krisztus, minden ezt látni kénytelen, ahogy ezek a papok újra kifeszítik őt a keresztre. Nem hajlandók Fiúmat áldozópapként szolgálni. Csak akkor fog az Új Egyház is dicsőségesen felkelni, ha ismét lesznek szent áldozópapok. Fel kell nézni újra a katolikus egyházra, mert ez az egyetlen Szent Egyház. Soha nem lesz más igaz egyháza.

Mostanában ezt az igaz egyházat elnyomják és Fiúm, Jézus Krisztus által küldött hírnököket megvetik. Nem kaphatnak lehetőséget a világba vittetni az igazságot. Vádolják, megalázzák és kizárják őket. És mégis tovább fogják hirdetni az igazságot, ha is szellemi mártírokként állítanak be őket. Semmit sem tud elfordítani tőlük a Triunitásuk Istenének hirdetését és tanúsítását. Mindhármakat vezerek a mennyei Atyához, aki erősen támogatja őket és velük marad, s soha nem hagyja magára.

Szerelmes anyád, a Kedvesem, az legnagyobb szenvedést kellett átélnie. Nézd ezt a keresztet, mert szeretetből szenvedsz rajta. Anyaként nem kellett-e nekem is a legfájóbb szenvedésen átesni, amikor meghalt Fiám, Isten Fia, karomra fektették? Megnéztem őt. Annyira szerettem és harminchárom éven át kísérhettem el. Most e keresztszenvedés által megváltotta a világot, de még ma sem akar senki megérteni őt.

Nem mérhető ez a fájdalom, amit éreztem. De kérek mindeteket, vigyátok szívesen és hálásan azt a keresztet, amivel engedélyt kaptatok viselni. Csak ha felfelé nézel a keresztred, biztos az üdvözülés neked. Kereszt nélkül nincs üdvözítés.

Sok ember ma hiszi, hogy elkerülheti a keresztet, levetheti magát, különböző eszközökkel dolgozhat, hogy ne kelljen elfogadnia a keresztet. De rájönnek arra, hogy nem lehet anélkül. A kereszthely része az élet napjainkban. Minden ember viselni kénytelen saját keresztjét, akarva vagy akaratlanul.

Ha az ember leveti magát a kereszt alól, hamarosan érezni fogja, hogy még nehezebb lesz neki, mert én, mint Égi Anya, irgalmazom azokra, akik enyéim és minden keresztet nézek meg és kérek az Égi Atyától, hogy könnyítsen rajta, mert szeretem a Mária gyermekeimet. Köszönöm ma nektek, hogy legalább ezen a napon tudatában vagytok annak, hogy kereszt nélkül nincs üdvözítés.

Szívesen és hálásan nézel újra és újra erre a keresztre, hogy viseljd.

A meggeni füves kereszt is jele Fiúm szereteteinek. Sok ember siet oda, hogy elfogadja saját keresztjét.

Egy nap, kedveseim, engedélyt kaptok a mennyezeten látni a fényes keresztet. Akkor tudják az emberek, hogy kereszthez nélkül nem lehet. Látják majd sajnálatos bűneiket és kénytelenek lesznek siralmas könnyeket hullatni, ha még nem vallották be jó szent vallomásban addigra elkövetett bűneiket.

Az Égi Atya közbelépése során néhány ember elveszíti magát az utcákon és már semmit se tudni fog. Nem viselik el saját bűnüket, amit a léleknézésben szemük előtt tárnak fel, mert túl nehéz terhelésnek érzik azt, amit életük folyamán követtek el.

Életük során soha nem kérdezték: "Hogyan bánjak bűnömmel? Hová és hogy tehetek jó vallomást?" Most már késő a vallomásra. Sajnálatos, de túl késők vagytok.

Én, mint Boldog Anya, folyamatosan meg akartam érinteni őket szívükben, de nem hallgattak rám szerető szívemre. Megmenteni akartam mindet a súlyos bűntől, mert én, Égi Anyaként, minden gyermeket szeretek az Égi Atyáéknál. Minden gyerekhez sietnek hozzám, segíteni akarok nekik visszatérni apjukhoz.

Legyenek mind menedékben a mentő Mária köpenyem alatt. Legyenek mindenki beköszöntve szent Szívembe, hogy megmenjen az hit biztonságos kikötője.

Ma szeretnénk köszönetet mondani a Boldog Anyának mindazért a szenvedésért, amit miértől elvállalt Coredemptrixként a Keresztre.

Így áldom meg ma titeket, drága gyermekeim, mint a Hét Fájdalmú Szűzanya, az angyalokkal és szentekkel együtt nagy hálával, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Készüljetek fel, szeretett gyermekeim Mária, hogy hajlandóan vállaljatok magatokra a keresztet, hogy egy nap látogassátok meg az örök dicsőséget mennyben. Ámen.